Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyomorbűnözés - Uj

2009.02.05

Cigányok, bűnözés, pásztorok

"Folytatódik az egész országra kiterjedő pszichológiai (vagy inkább pszichiátriai) tesztsorozat és önismereti vetélkedő, a magunk részéről legszívesebben Budai Bernadett álláspontjára helyezkednénk, miszerint dobnánk egy szépen ívelt hátast a padlóra (szögezzük le, hogy a miniszterelnök karjai ebben az összefüggésben szóba sem jöhetnek).

Mostanában minden második mondatunk valahogy így kezdődik: "Ki gondolta volna 1989 tavaszán...", hogy ide jutunk satöbbi satöbbi. Most sem tudnánk másképpen kezdeni, mert tényleg, a büdös életben nem gondoltuk volna, hogy 2009-ben egyetlen hatásos eszköz lesz arra, hogy valaki szinte órák alatt a politikai élet országos élvonalába kerüljön (még akkor sem, ha olyan az az élvonal, mint amilyen): a cigányozás. Mostanában a cigányozásra biztos és hosszúnak ígérkező közéleti karriert lehet építeni, pillanatnyilag úgy tűnik, hogy akár parlamentképes pártot is. És itt dobnánk be kicsit szégyenkezve a másik vérciki közhelymondatrészt, miszerint "Mondjunk még egy európai demokráciát, amelyben..." Na ja. Nehéz lenne. Több olyan is van, tudjuk, ahol rasszista ízű tételekkel egyetért a társadalom jó része, olykor a többsége, de olyat tényleg nehéz volna találni hirtelen, ahol az antirasszizmus menne át szalonképtelenbe, miszerint a rasszista tételek ostobaságára rámutató újságírókat, politikusokat, értelmiségieket anyáznának, fenyegetnének szervezetten és spontán, jelentős erőkkel.

A miskolci kapitány esete új, ultraszomorú fejezetet nyitott ebben a pszichokrimiben. Itt azért mégsem néhány vitatható Fábry-poénról van szó (a humoristán számon kérni a píszít kábé olyan, mint a hentestől elvárni, hogy vegetáriánus legyen), hanem a magyar állam erőszakszervezetének egyik csúcsvezetője tartja fontosnak megjegyezni, hogy bizonyos bűncselekményeket bizonyos etnikai hovatartozású személyek követnek el. Nyilván azért tartja fontosnak megjegyezni, mert ez a tény számára valamilyen relevanciával bír, tehát az etnikum azonosítása valamilyen módon közelebb viszi őt a megoldáshoz. De milyen megoldás lehet az, amelyhez közelebb visz a nemzeti hovatartozás azonosítása? Hát biztosan nem olyan megoldás, amely a rendőrség hatáskörébe tartozik. És most ezt ne is gondoljuk tovább.

Nem volnánk egyébként a tankönyvi píszí hívei, sőt. Nagyon is kimondhatónak gondoljuk azt a mondatot, hogy "Gyuri bácsit egy cigány rabolta ki", abban az esetben, ha Gyuri bácsit valóban cigány ember rabolta ki, és az elkövető cigánysága olyan specifikum, amely közelebb vihet bennünket a megoldáshoz, például a tettes elfogásához. Gyuri bácsi is azt fogja mondani, ha számára ismeretlen a tettes: kiraboltak a cigányok. Ebben semmi rasszizmus nincsen, Gyuri bácsi csak így tud értelmes állítást tenni, biztos abban, hogy az elkövető cigány származású, de nem tudja, ki az. Ha Gyuri bácsit néger vagy kínai rabolta volna ki, azt mondaná, hogy négerek vagy kínaiak rabolták ki. (Azt viszont aligha mondaná például, hogy szlovákok rabolták ki. Ne menjünk bele jobban.) Az a durván általánosító mondat viszont mindenképpen aggodalmas, hogy "a közterületi rablások elkövetői cigány emberek", tudniillik semmilyen megoldáshoz sem visz közelebb, viszont leginkább úgy érthető, hogy egy bűncselekménytípust monopolizált egy etnikum, ami azért alkalmas arra, hogy az illető népcsoportot megbélyegezze, még akkor is, ha a nyilatkozó formálisan, statisztikákkal, kimutatásokkal tudja igazolni az állítását (nem lennénk meglepve, ha nem tudná). 

Elérkeztünk az alapkérdéshez, amelyet oly sikeresen és hazug módon feszeget egy parlamentbe készülő párt: létezik-e cigánybűnözés, vagy cigányok által elkövetett bűncselekményekről kell beszélni? Itt nem is rasszista és antirasszista érveket kell ütköztetni (tudjuk, hogy abból mi szokott kisülni), hanem egyszerűen a formális logikát kell követni: cigánybűnözés létezik, pont annyira, mint amennyire magyarbűnözés.

Meglehet, bár pontosan ezt sem tudjuk, a cigányság között nagyobb arányban találhatók bűnelkövetők, mint a nem cigány (magyar? - gondban vagyunk) népességben. Már eleve nehézségekbe ütközne annak megállapítása is, hogy hogyan állapítsuk meg, melyik népcsoport a bűnözőbb: mit tudom én, a cigányok vezetnek számban (abszolút érték? teljes népességen belüli arány?), de a magyarok elkövetési értékben, a cigányok közterületi rablásban, a magyarok benzinkútban, a cigányok libában, a magyarok autóban. Sokféle eredmény kikavarható, de ettől még nem igaz, hogy a cigányság mint etnikum törvényen kívüli volna, hogy genetikai hajlamot hordozna bármilyen bűnös cselekedetre. És az sem igaz nyilván, hogy a cigányok nem fordulnak elő nyomasztóan nagy számban a törvényen kívüli társadalmi rétegekben. Márpedig az ilyen nyilatkozatok azt sugallják, hogy. Ha az állam erőszakszervezetének csúcsvezetője ezt nem érzékeli, nem veszi észre, mekkora ostobaságot követ el, nem veszi észre, hogy embereket, magyar állampolgárokat bélyegez meg, az baj. Ha nem veszi észre, hogy szókimondásával nem a megoldást szolgálja, hanem csupán natúr rasszista megnyilvánulások (törvénytelenségek) hullámát indíthatja el, akkor tényleg alkalmatlan. (Szívesen forwardolok neki néhány e-mailt a postámból.) Tényleg abszurd, de ma Magyarországon közfelháborodást okoz, aki van elég bátor megemlíteni azt a szociológiai tényt, hogy az azonos szociális helyzetű cigányok és magyarok bűnelkövetési statisztikáiban nincs komoly különbség. Itten három dolgot lehet föltételezni tehát: 1. Pásztor kapitány ennyire buta, ennyire nem érzi szavainak súlyát. 2. Pásztor kapitány valóban rasszista, valóban úgy gondolja, hogy genetikai alapon dől el, kiből lesz bűnöző és kiből nem. 3. Pásztor kapitány valami egészen sötét politikai játszma szereplője. Sajnos ott tartunk, hogy a harmadik lehetőséget sem lehet biztosan kizárni. Sőt. Akárhány bűnöző is van köztük, nem a cigányokon kell elverni a port. Ezt illene tudnia Pásztor kapitánynak. Kik tehetnek arról, hogy 2009-ben az ország jelentős részén a közbiztonság rosszabb, mint húsz éve bármikor? Kik tehetnek arról, hogy a liberális demokrácia (a kapitalizmus) alapját, a magánvagyon szentségét képtelen megvédeni a magyar állam? Ki tehet arról, hogy a társadalom perifériáján élőket stratégiai játékszernek tekinti a politika, megsegítésükre a rendszerváltás óta semmit nem tudott kitalálni? (Azt a segélyezési rendszert, amely ezen társadalmi csoportok további leszakadásához és a többség ellenük táplált gyűlöletének növekedéséhez vezetett, talán ne nevezzük segítségnek.)

1989 óta - már megint, már megint - sem a hiperpíszí és az elesettek mellett verbálisan oly elkötelezett baloldal, sem a rasszizmus vádján mindanynyiszor fölháborodó jobboldal nem tudott tenni a helyzet javításáért. Azon vitatkozgattunk, hogy cigányt szabad-e mondani vagy csak romát, hogy cigánykérdés van-e vagy valami egészen más, de ezekben a vitákban a legfontosabb elem mégiscsak az volt, hogyan lehet mindig a politikai ellenfelet vádolni: a rasszistákkal kokettáló jobbot, a mindenkit lerasszistázó, álnok szavazatvásárló balt, ezekből a szellemi energiákból már nem futotta használható ötletre, ami változtathatna a cigányság helyzetén. Itt állunk egy méretes gazdasági válság előtt, rövidesen több tízezer magyar veszíti el a munkáját (ezek között a magyarok között is nagy arányban lesznek cigányok), a megélhetését, kerül perifériára, rövidesen drámaian megnőnek az úgynevezett társadalmi feszültségek, a vagyon elleni bűncselekmények száma emelkedni fog és így tovább. Itt állunk máris teljesen lerongyolva morálisan, agyilag, tűrőképességünk határán, egy alig-alig működő rendőrséggel, igazságszolgáltatással, rettenetes nagy indulatoktól feszítve.

Kemény évek jönnek.
"

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.