Nyert az Egyik Se Párt
Ha a Felvonulási térre (aka. 56-osok tere) U2 koncertet szerveztem volna, az tuti, hogy 10% se megy el szavazni ezekre a majmokra! :)
A helyzet szerintem az, hogy ez a szavazás is azt bizonyítja, hogy a lakosság nagyon nagy többségének (63,7%) elege van a magyar politikai "elitből". Ennyien szavaztak ugyanis az Egyik Se Pártra, azaz maradtak otthon, mutattak középső ujjat stb.. Az MSZP-nek végre valóban le kellene vonnia a következtetéseket, és a kormányrudat át kellene adnia a FIDESZ-nek, hadd jöjjenek végre, aztán csinálják, amit akarnak... Annak a két pártnak, akiknek a szavazásra jogosultak körében összesen 7%-os (!) a támogatottsága, annak nem kellene tovább olyan erősen kapaszkodnia abba a jó kis bőrfotelbe... Miért hiszik azt, hogy csak ők tudják kivezetni az országot a krízisből, sikerült már megmutatniuk az elmúlt 7 évben, hogy mit tudnak... De tudom én, hogy a következő egy év sokat számít! Addig még ők ugrálhatnak fejest a lébe, ők osztják ide-oda a manit, az ő embereik ülnek a zsíros állami vállalati székekben... A Jobbik számomra is meglepetés, hogy ennyire benyerte magát az EU-ba, de nem kellene azért abba az illúzióba ringatnia magát senkinek, hogy az összes szavazója rasszista, idegengyűlölő stb.. Anno a MIÉP-nek is sikerült összehoznia a parlamentbe való bejutáshoz - rossz gazdasági helyzetben a társadalom alján lévők mindig fogékonyabban a radikalizmusra -, változni fog ez is, ha megint jobb lesz a helyzet. Na és mi van, ha jövőre bejutnak a parlamentbe. Legalább látják majd a szavazóik, hogy a nagy duma ellenére mégsem tudnak csinálni semmit... A Jobbikra most szavazók nagy része a kiábrándultakból áll, amit az MSZP-SZDSZ-nek sikerült összehoznia. Az a helyzet, hogy az összes parlamenti párttal tele van a hócipőjük, ezért szavaztak a radiklálisokra. Ezért abba kellene már hagynia a riogatós kampányolást az MSZP-nek is, mert láthatóan nem megy vele messzire...
Most pedig az Index.hu összefoglalója.
* * *
Összefoglalva: Csak két megyében ért el 20 százaléknál jobb eredményt az MSZP – épp annyiban, amennyiben a Jobbik, amely hét megyében meg is előzte őket. Ráadásul olyanokban, amelyek többsége korábban MSZP-s többségű volt. A radikálisok mellett a nap nyertese az LMP, az SZDSZ eltűnt vidékről. És minél erősebb volt a Fidesz, annál gyengébb a Jobbik.
Eddig stabilnak hitt szavazóbázisát veszítette el az EP-választáson az MSZP. Nem is elsősorban azzal, hogy nemcsak a tizenkilenc megyében, hanem az eddig inkább baloldali fővárosban is hatalmas fölénnyel nyert a Fidesz–KDNP. Sokkal inkább azzal, hogy hét megyében a Jobbik több szavazatot kapott, mint az MSZP. Ebből a hétből hat megye Kelet- és Észak-Magyarországon van.
A szocialisták országos összesítésében is alig verték a Jobbikot: 501 967 szavazatot kaptak, míg a radikálisok 426 746-ot. Az MSZP-nek azért is sokkoló ez az eredmény, mert ennyire kevés támogatójuk még sosem volt, az 1990-es választáson az állampárti múlt súlyos terhével is összeszedtek 534 ezret.
Ha megnézzük a megyei eredményeket, látható, hogy a Jobbik főként olyan megyékben előzött, amelyek többsége eddig hagyományosan MSZP-fellegvárnak számított: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest és Nógrád. Az adatok arra utalnak, hogy a korábbi MSZP-szavazók tömegei választották a baloldalból kiábrándulva a Jobbikot. Ha a radikálisok és az MSZP támogatottságát összeadjuk, ezekben a megyékben 31–40 százalékot kapunk, ami alig marad el a szocialisták 2006-os eredményeitől.
Az is látható, hogy a Jobbik mellett a baloldali radikális Munkáspárt is ezekben az eddigi MSZP-s megyékben tört előre: legjobb eredményeiket Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében érték el, majd jön Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés.
A szocialistáknak a legnagyobb pofon az lehet, hogy csak Budapesten és Komárom-Esztergom megyében kapták meg a szavazók legalább egyötödének támogatását. A fővárosban elért 22,3 százalék a legjobb eredményük, a mélypont Hajdú-Bihar megye 12,58 százalékkal.
Az MSZP fővárosi 22,3 százaléka öt százalékkal több, mint az országos átlaga. A párt legjobban a Fidesz számára legrosszabbnak számító XIII. kerületben szerepelt, azonban az ottani 29,59 százalékával ott sem tudta megelőzni a Fideszt. A szocialisták Kőbányán szerepeltek még elég jól, valamint és Csepelen, Újpesten, Zuglóban és a XV. kerületben is a budapesti átlag felett produkáltak.
Az eredmények, 36,28%-os részvétel mellett.
a választók között (%) | mandátum (db) | a szavazásra jogosultak között (%) | |
FIDESZ | 56,37 | 14 | 20,45 |
MSZP | 17,37 | 4 | 6,30 |
JOBBIK | 14,77 | 3 | 5,36 |
MDF | 5,3 | 1 | 1,92 |
LMP-HP | 2,6 | 0 | 0,94 |
SZDSZ | 2,16 | 0 | 0,78 |
MUNKÁSPÁRT | 0,96 | 0 | 0,35 |
MCF ROMA Ö. | 0,46 | 0 | 0,17 |
A jobboldali pártok győzelme egyértelmű. Legalább ilyen érdekes azonban, hogy hány ember nem talált magának pártot. A baloldal igen népes, gyakorlatilag 1994 óta többségben lévő szavazóbázisa nem hajlandó szavazni, mert senki sem szimpatikus neki.
2,9 millió ember szavazott, a választók 36,28 százaléka. A választás legnagyobb győztese a Jobbik: a párt a harmadik legtöbb szavazatot kapta, és egyetlen pártként több szavazatot kapott mint a 2006-os országgyűlési választáson. A MIÉP–Jobbik három éve 119 ezer szavazatot kapott, a Jobbik most egyedül 426 ezret.
A huszonkét európai mandátumból tizennyolcat a jobboldal vitt el. tizennégyet a közepe, hármatat a jobb széle, egyet a bal széle. A magyar baloldal totális vereséget szenvedett 2009 június 7-én. Hasonló tendencia látszik kialakulni, mint Lengyelországban néhány éve: ott már a harmadik választáson történt meg, hogy csak jobboldali erők indulnak eséllyel.
A kis részvétel európai tendencia, máshol is kevesebbeket érdekel az EP-választás, mint a parlamenti. Ugyanakkor Magyarországon szembetűnő, hogy csak az egyik oldal bázisa maradt otthon. Nem arról van szó, hogy a magyar választópolgárok elsöprő többsége jobboldali érzelmű lett. Inkább az derült ki, hogy a baloldali pártoktól elfordultak a szavazóik. Mást azonban nem találtak helyettük: nem alakult új párt, amelyik felszívná egyébként legalább kétmilliós táborukat.
A közelgő országgyűlési választások fő kérdése, hogy létrejöhet-e új erő a baloldalon. Úgy tűnik, hogy erre kicsi az esély. Az új próbálkozó LMP kis részvétel mellett szerzett 2,6 százalékot. Ott szerepelt jól, ahol korábban az SZDSZ, nyilvánvaló, hogy a liberálisok táborának egy fontos része átállt az új csoporthoz. Az SZDSZ az alig nagyobb részvételű 2004-es EP-választáson még 250 ezer szavazót bírt megmozdítani, 350 ezret 2006-ban az országgyűlési választáson, mostanra azonban hatvanezer támogatója maradt, és ezzel a megszűnés szélére került.
Az 1994 óta egyik legfontosabb pártnak számító MSZP bukta a legnagyobbat. Az előző EP-választáson még egymillió embert mozgattak meg. Az előző országgyűlésin 2,3 milliót. Most csak félmilliót. Nagyon úgy tűnik, hogy híveik otthon maradtak. Volt már olyan, hogy az MSZP-től elment sok százezer választó, majd visszatértek a párthoz. Az 1998-as országgyűlési választáson 800 ezer korábbi MSZP-szavazó maradt otthon számításaink szerint, lehetőséget adva ezzel a Fidesznek a kormányalakításra.
Most viszont nincs négy éve a pártnak, hogy újra felszívja magát és az MSZP elutasítottsága is nagyobb mint a 90-es évek végén volt. Ha a következő országgyűlési választásra az MSZP nem erősödik meg látványosan – és erre a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben alig látszik esély –, akkor a párt széteshet. Ráadásul a Jobbik olyan megyékben szerepelt jól – elsősorban Kelet-Magyarországon –, ahol korábban az MSZP fölénye volt jellemző.
A három jobboldali párt eredménye azt jelzi, hogy érdemben nem tudták az eddigi baloldali többséget megszólítani, viszont híveik mozgósításában jók voltak. A Fideszre 1,6 millióan szavaztak, 150 ezerrel többen mint az előző EP-választáson.
A Jobbik MSZP-t megközelítő eredménye fontos intő jel a politikai elitnek: az emberek új arcokat akarnak. A politikai elit általános válságának idején megerősödnek a radikális pártok, ez világszerte jellemző tendencia. Ebből a szempontból is fontos a lengyel példa, ahol a Családok Ligája vagy az Önvédelem nevű erők öt éve még remekül szerepeltek, és mostanra kezd elkopni mindenkit támadó, radikális politikájuk.
Az MDF eredménye nem nyugtathatja meg a pártot, de ha Dávid Ibolya képes lesz hátországot építeni erősen szétesőben lévő szervezete mögé, akkor sokkal jobb reményekkel mehet neki a következő parlamenti választásoknak, mint az SZDSZ.
A mostani eredmény után a baloldali pártok lépéskényszerbe kerültek. Elképzelhető, hogy néhány politikusuk előre rohan: elhagyják az MSZP-t és az SZDSZ-t, ezzel megbuktatják a kormányt, és egy új szervezetet alapítva hosszabb távú építkezésbe kezdenek. Ehhez pénz és bátorság kellene, de igazán más esélyük nem kínálkozik.
A másik lehetőség, hogy az MSZP és az SZDSZ összezár a kormány mellett, az előzetes nyilatkozatok inkább erre engednek következtetni. Ez azonban nem ígér sokkal többet mint hogy legkésőbb áprilisban megismétlődik a mostani eredmény. Egy gyenge részvételű választáson súlyos vereséget szenvednek, az SZDSZ eltűnik, az MSZP kis párt lesz. Ráadásul akkor az MSZP-nél hangosabb és látványosabb ellenzék lehet a Jobbik, amely most komoly párt lett, így még könnyebben szerezhet további választókat.
A baloldalon abban bízhatnak, hogy bázisuk megijed a mostani eredménytől, és visszatér hozzájuk. A félelemre alapozó kampány egyébként azonban most is a legfontosabb üzenete volt az baloldalnak, így egyelőre úgy tűnik, hogy erre kevés fogadókészség volt. Persze egy világos választási eredmény erősítheti még ezt az érvelést.