Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kik nem dolgoznak eleget...

2009.06.24

Magyarországon súlyos és régóta tartó probléma van a munkakínálattal – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya, amelyben a szerzők ennek tényezőit vizsgálják. (Kátay Gábor (szerk.): Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon) Az alábbiakban az inaktivitással kapcsolatos jegybanki kutatások eredményeit ismertetjük.

Bár a magyar gazdaságban az aktivitás enyhén emelkedik, ez legfeljebb a régiós országokhoz képest jelent előrelépést, az EU fejlett gazdaságaihoz képest stabil a lemaradásunk. Ráadásul a régiós országokban a munkanélküliség csökkenése miatt a foglalkoztatottságban mért hátrányunk szintén nem csökkent igazán - ismerteti a Portfolio [1] a jegybanki tanulmányt.

0522a1.gif

Ki kicsoda?

A gazdaságban a munkaképes korú korosztályt két nagy részre lehet osztani.

Az inaktívak körébe tartoznak azok, kivonultak a munkaerőpiacról, vagy még be sem léptek oda - vagyis nem kívánnak munkát vállalni. Ilyen például a nyugdíjasok, tanulók vagy gyereket nevelők csoportja.

Az aktívak ezzel szemben a munkapiacon jelen lévőket takarják, akiknek aktív munkavállalási szándékuk van. Többségük ténylegesen dolgozik is, ők a foglalkoztatottak, akik pedig hiába keresnek munkát, azok a munkanélküliek.

A fentiekből is látszik, hogy a munkaerőpiaci problémákat nem feltétlenül a munkanélküliség szintje fejezi ki, hanem a munkavállalási hajlandóság szempontjából fontos aktivitás, inaktivitás alakulása is. Erre jó példa Magyarország, ahol egészen az utóbbi időkig a munkanélküliségi ráta nagyon kedvezően alakult, miközben a munkaerőpiac egyáltalán nem volt rendben - ám ezt csak az aktivitási ráta mutatta.

A Magyar Nemzeti Bank munkatársainak tanulmánya az aggregált adatokon túlmenve megpróbálja azonosítani azokat a csoportokat, amelyek a legnagyobb szerepet játsszák a magyar aktivitás és foglalkoztatás fejlett Európához, illetve a visegrádi országokhoz (Csehországhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához) viszonyított lemaradásában.

A 27 tagú Európai Unió átlagához képest a lemaradást alapvetően négy csoport okozza: az alacsony végzettségűek, a nyugdíjkorhatárhoz közeliek, a fiatalok (pl. tanulók) és a szülőképes korú nők (kismama generáció).

Ahogy az a jegybank alábbi ábráján is látszik, három kategóriában is messze a legkisebb a magyar munkavállalási hajlandóság a régióban, de az 50 év felettii körben is csak Lengyelország előzi meg kissé hazánkat.

0522a2.gif
0522a3.gif

A szerzők felhívják a figyelmet: szembetűnő, hogy Magyarországon az ezen csoportokban megfigyelhető lemaradások gyakorlatilag a teljes különbséget magyarázzák. Összevetve az inaktivitást a munkából való távolmaradás okaival, szintén az látszik, hogy az EU-átlagtól vett eltérés leginkább a korábban említett csoportokhoz köthető: a fiatalok - akik jellemzően képzésben vesznek részt -, a nyugdíjban részesülők, illetve a gyermeküket nevelő anyák esetében mutatható ki jelentősebb eltérés az európai átlagtól. Az "egyéb okok" nem magasabb nálunk, mint általában Európában, ami arra utal, hogy ceteris paribus nálunk nem rosszabb a munkavállalási hajlandóság.

0522a4.gif

Fiatalok, nyugdíjasok, képzetlenek és kismamák

A fiatalok esetében a 90-es évek végétől kezdődő csökkenő tendencia a régió minden országában megfigyelhető volt. Ez vélhetően az oktatási rendszerhez, illetve ehhez kapcsolódóan a tanulmányok időbeli kitolódásához köthető - jegyzi meg a tanulmány.

A szülőképes korú nők esetében a legkézenfekvőbb magyarázatnak a gyermekvállalással kapcsolatos szociális ellátás tűnik, írják a szerzők, amit alátámasztani látszik a nők korosztályos vizsgálata is. Egészen 40 éves korig a magyar nők aktivitása alacsonyabb, mint az EU15 átlaga (az uniós csatlakozásunk előtt 15 tagot számlált az EU, ezen országoknak a gyűjtőfogalma az EU15 - a szerk.), majd ezt követően 55 éves korig bezárólag meghaladja azt, és 55 éves kor felett újra megfordul a reláció. (Ez utóbbi nem meglepő annak a ténynek a fényben, hogy Magyarországon az effektív nyugdíjkorhatár a nők esetében 58,2 év.)

Az 50 év felettiek aktivitási lemaradása nagyjából a fiatalokéhoz hasonló mértékű. Alapvető különbség azonban, hogy míg a fiatalok aktivitása az EU15-országokban megfigyelt folyamatokkal ellentétesen mozgott, addig az 50-64 évesek esetében mind az aktivitás, mind a foglalkoztatás lekövette a régiós és az unióban tapasztalt trendet. A csoport aktivitása a '90-es évek végétől kezdve folyamatosan nő, méghozzá nagyobb mértékben, mint a vizsgálatban szereplő többi országban. Így tehát, bár a szintbeli probléma továbbra is fennáll, a kezdeti több mint 20 százalékpontos lemaradás mára megfeleződött - hívják fel a figyelmet a jegybank szakértői.

Már tudjuk régóta

Az alacsony foglalkoztatottság okait, az egyes csoportok aktivitási problémái összefüggésben állnak azzal, hogy Magyarország mind saját fejlettségéhez, mind a régiós országokhoz [2] képest túl sokat költ jóléti, szociális ellátásokra. [3]

Ezt a problémát az elmúlt néhány évben több a kormányzaton kívülről jött program, akcióterv kívánta erőteljesen kezelni.

A szocialista vezetésű kormányok mindezidáig azonban az ezeket a nézeteket képviselő szakembereket elhajtották [4], ám a Bajnai-kormány csomagja [5] lényegében ezt a problémakört kívánja kezelni, a kemény kiadásvágásokkal [6], illetve az élőmunkaterhek csökkentésével [7] - igaz, más, fogyasztási és vagyoni típusú adók növelése révén.

A legnagyobb problémát nemcsak Magyarországon, de az egész régióban az alacsonyan képzettek jelentik. Csak a képzettséget vizsgálva - és a populációs szerkezet eltéréséből adódó hatástól eltekintve - az EU15-től vett eltérés csaknem 60 százalékát magyarázza az alacsony végzettségűek alacsonyabb aktivitása, és ez a lemaradás nem csökkent az elmúlt években. Szembetűnő továbbá, hogy a leginkább munkaképes korú csoporton belül a magyar aktivitási ráta - leszakadva mind a négy vizsgált országtól - a legalacsonyabb.

Ez utóbbi hatást még erősíti az összetételhatás is. A népesség megoszlását tekintve az alapfokú végzettek - azaz a legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát befejezők - arányaiban többen vannak az EU15, mint a visegrádi országokban. Ennek oka vélhetően az, hogy utóbbiakban a szakmunkásképzés jóval elterjedtebb. Az is elmondható ugyanakkor, hogy a visegrádi országokat összevetve, Magyarországon a legnagyobb az alapfokú végzettségűek aránya.

0522a5.gif

Nyilvánvalóan 15-24 éves kor között sokan vannak, akik még tanulmányokat folytatnak, és legmagasabb iskolai végzettségük koruknál fogva sem haladhatja meg az alapfokot. Így tovább szűkítve a kört, a munkavállalás szempontjából leginkább releváns - és már nagy valószínűséggel nem tanuló - 25-49 éves korosztályt vizsgálva az is kitűnik, hogy ebben a körben szintén hazánkban van arányaiban a legtöbb alapfokú végzett. Egyértelműen látszik tehát, hogy Magyarországon a képzettségi szerkezet miatt eleve jelentős lemaradás figyelhető meg a régiós versenytársakhoz képest.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.