Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kijózanodtak a devizahitelesek

2010.04.01

 

Tovább folytatódott a magyar gazdaság intenzív alkalmazkodási folyamata - derül ki a ma megjelent pénzügyi számlák statisztikából. 2009 utolsó negyedévében sem szorultunk rá a külföld finanszírozására, egymást követő négy negyedévben utoljára a 90-es évek elején láthattunk hasonlót. A jövőt illetően óvatosságra int azonban, hogy az állam egyensúlyjavulása részben ideiglenes tényezők hatása, a lakosság megtakarítási pozíciója a hitelkorrekció ellenére sem javul, a vállalatok kedvező finanszírozási pozíciói pedig a konjunkturális kilátások szempontjából inkább rossz, mint jó hír.

A magyar gazdaság szereplői 2009 utolsó negyedévében a GDP 0,4 százalékát kitevő mértékben finanszírozta a külföldet. Ezzel - hosszú évek eladósodása után - immár negyedik egymást követő alkalommal nem szorultunk rá külső forrásbevonásra. A gazdaság három nagy szereplőjének (állam, vállalatok, háztartások) finanszírozási trendjeit figyelve azt is láthatjuk, hogy mi áll a jelenség hátterében.

Államháztartás - megfogtuk a recessziós hatást

A nemzetgazdaság finanszírozási pozíciójának javulásához az állam tette hozzá a legkevesebbet, de neki még ez is nagy erőfeszítésébe telt, hiszen a mély recesszió egyenes következménye lett volna a hiány növekedése. Ez azonban a kiigazítás hatására elmaradt: az utolsó negyedévben elkezdtek "fogni" a Bajnai-csomag intézkedései, így az államháztartás GDP-arányos finanszírozási igénye mindössze 1,5 százalékos volt, ami a legkisebb 1990 óta. Az adattal óvatosan kell bánni, mert a költségvetési folyamatokban meglévő szezonális hatások és az egyszeri lépések eredményei nehezen szétválaszthatók - az államháztartás tényleges egyensúlyi helyzetét most is leginkább a 4 százalék körüli hiányszint jellemezheti.

Klikk
            a képre!
Klikk a képre!



Zajlik a hitelek visszafizetése

A lakosság a válság hatására - részben kényszerűségből - egy csapásra megszakította őrült hitelfelvételi rohamát. Ez mostanra azt eredményezte, hogy az utóbbi egy évben a háztartások már több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. Ez 12 éve nem fordult elő az országban. A jelenség a fogyasztási hiteleknél érződik erőteljesebben, de a jelzáloghitelek esetében is erős a hatás.


Ahogy az alábbi árbán látható, a devizahitelek kifulladása alig hatott a forintalapú hitelpiacra, a jegybank adataiból csak egy nagyon óvatos emelkedés rajzolódik ki.


A háztartások nettó megtakarításai mégsem növekednek látványosan, GDP-arányosan a finanszírozási képességük 3-4 százalék körül mozog. Ennek oka az lehet, hogy a hitelfelvétel beszűkülése mellett a megtakarítások egy részét valószínűleg felélik a háztartások, így a betétek és egyéb konstrukciók gyarapodása mérsékelt maradt.

Pangó vállalati beruházások

A vállalati szektor részben a hitelszűke, részben a gyenge konjunktúra miatt igen visszafogott felhalmozási, beruházási tevékenységet folytat. Ez immár másfél éve tart, és egyelőre nincs nyoma az élénkülésnek. Ha alaposabban ránézünk a magyar gazdaság finanszírozási igényének a szerkezetére, láthatjuk, hogy az alkalmazkodást tulajdonképpen a vállalati szektor hajtotta végre.


A vállalatok jelenleg sok kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, ezért azt csak nagyon óvatosan lehet kijelenteni, hogy a gyenge beruházási hajlandóság nem ígéri a konjunktúra gyors visszatérését. Az viszont biztos, hogy hosszabb távon egy dinamikusan növekvő gazdaságban a vállalatok finanszírozási igénye a jelenleginél sokkal nagyobb. Ahhoz viszont, hogy akkor ne induljon el újra a nemzetgazdaság aggasztó mértékű eladósodása, a lakossági megtakarítások növekedésére és az államháztartás érdemi egyensúlyjavulására van szükség. Vagyis hiába történt óriási alkalmazkodás Magyarországon, a hosszú távú növekedést megalapozó folyamatok a finanszírozási struktúrában sem indultak el.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.