Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Vértesi Erőműt be kell zárni...

2009.07.23

A Vértesi Erőmű körül nagy a bizonytalanság

 

Amint arról június végén beszámoltunk, a kormány a Vértesi Erőmű (VÉRT) hosszabb távú működtetéséről határozott. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb tanulmányában, amelyet a VÉRT tulajdonosa, az állami irányítású Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) megbízásából készítette el, azonban közgazdaságilag teljesen irracionálisnak tartja a teljes kapacitású üzemeltetést.

 

Vértes András, a GKI elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján nem hagyott kétséget a tanulmány végkövetkeztetése felől, amely szerint társadalmilag teljesen indokolatlan a VÉRT és a hozzá tartozó bánya teljes kapacitású üzemeltetése 2020-ig. Az erőmű hatékonysága ugyanis a fele a hazai átlagnak és a negyede a nyugat-európainak. Emellett a nemzetgazdaságnak nincs szüksége arra a drága áramra, amit havi egymilliárd forintos veszteséggel állít elő az erőmű. A válság miatt ugyanis jelentősen visszaesett a kereslet. Vértes András szerint a teljes kapacitás fenntartása csaknem százmilliárd forintnyi állami támogatást emésztene fel az erőmű üzemidejének lejártáig, azaz 2020-ig. Ehelyett szerintük a bányát jövőre végleg be kellene zárni, az Oroszlánynak szállított távhőt pedig az erőmű két blokkjának üzemeltetésével meg lehetne oldani. A blokkokat biomasszával, valamint vásárolt szénnel fűtenék 2013 után, mert addig kitart a már kitermelt szén.

A csaknem kétezer dolgozóból ezret elbocsátanának, hatszázat pedig nyugdíjba küldenének. A leépítés költségeihez az államnak mintegy hárommilliárd forinttal kellene hozzájárulnia. A VÉRT működtetéséhez azonban mindannyian már most is hozzájárulunk az áramárba épített külön tétel, az úgynevezett szénfillér révén. Ebből nyolcmilliárd forint folyik be évente, vagyis nemcsak a leépítés állami hozzájárulását lehetne fedezni, hanem még egy ötmilliárdos foglalkoztatási alapra is telne belőle, amiből minden elbocsátott VÉRT-dolgozó ötmillió forintot kaphatna.

A GKI elnöke lapunk kérdésére elmondta: nem tudja megjósolni, mennyire veszi a kormány figyelembe ajánlásaikat, de szerinte le kellene folytatni a társadalmi egyeztetéseket a térség jövőjéről. Arra a kérdésre sem kaptak választ az újságírók, hogy miért a kormányhatározat után készül el az állami cég által megrendelt tanulmány a témában, és miért utána kell lefolytatni a társadalmi egyeztetést.

Szalontay Mihály

 

(Magyar Hírlap, 2009. július 21., kedd, 6. oldal)

 

Vértesi Erőmű: bezárni olcsóbb

 

Mayer György

 

Bár a Vértesi Erőmű (VÉRT) működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, addig akár 134 milliárd forint veszteséget okozhat a mostani állapot fenntartása, ráadásul az erőmű által termelt áramra nincs is szüksége a nemzetgazdaságnak - áll a GKI Gazdaságkutató tegnap ismertetett elemzésében. Vértes András elnök szerint szimplán gazdasági szempontok alapján azonnal bezárandó lenne az erőmű. Javaslatuk szerint ugyanis a legjobb megoldás az lenne, ha jövőre bezárna a bánya, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokk helyett 2 blokk működne tovább. Ez 3-8 milliárd forintos  kiadás mellett tizenegy évre biztosíthatja mintegy 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak átmeneti támogatását.

A VÉRT részben a Vértesi Erdészeti Zrt. által termelt biomasszát használja fel, az ebből nyert áramot - a termelés 18 százalékát - az MVM 2012 végéig szóló szerződés keretében, rögzített áron veszi át, a kapcsolt termelésből származó hőt 2020. december 31-ig szóló szerződés alapján Oroszlány városnak értékesítik. A termelés további részét a szabadpiacon értékesítik. A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes költsége jelenértéken mintegy 4,6 milliárd forint lenne, ezt az erőmű még veszteséges működés nélkül kibírja.

 

A VÉRT nettó árbevétele tavaly 31,4 milliárd forint volt - ebben 6 milliárd forint feletti értékben továbbadott áram is szerepel -, melyhez 8,5 milliárd forint szénfillér támogatás társult, így a valós vesztesége 5-6 milliárd forintot tett ki. Az idén a megtermelt áram önköltsége alá esett szabadpiaci áramár következtében éves szinten 20 milliárd forint körüli veszteséggel zárna a társaság, amit enyhít a 7,5 milliárd forintos szénfillér támogatás - ám a támogatás egy dolgozóra nézve 4 millió forint volt, ami sokkal magasabb annál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak a vállalkozások. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szénfillér támogatásnak 2011-től nincs jogi alapja.

 

(Napi Gazdaság, 2009. július 21., kedd, 3. oldal)

 

GKI: a VÉRT bányáját be kell zárni

 

A termelés változatlan formában 100 milliárd forintos állami hozzájárulást igényelne

 

VG-összeállítás

 

A hozzá tartozó szénbányát szinte azonnal be kellene zárni, magát a Vértesi Erőművet (VÉRT) pedig csökkentett kapacitással kellene működtetni a következő évtized végéig - javasolja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb tanulmányában. Mint tegnapi számunkban részletesen megírtuk, az erőmű évek óta számottevő veszteségeket termel, tavaly - az áram árának csökkenése miatt - már közel 7 milliárd forintos mínuszban zárt. Az MVM Zrt.-hez tartozó vertikum átvilágításakor ugyanakkor gazdaság- és társadalompolitikai megfontolásokat is figyelembe kellett venni, hiszen a VÉRT több mint kétezer főnek ad munkát a térségben. Az elemzés kapcsán rendezett tegnapi sajtótájékoztatón Vértes András, a GKI elnöke elmondta: három forgatókönyvet vizsgáltak meg. Az első változat szerint 2020-ig változatlan formában működne tovább az erőmű és a hozzá tartozó szénbánya is. Ez mintegy 100 milliárd forintos állami hozzájárulást igényelne. A másik változatot, amely szerint 2010-ben a bányát, 2013-ban az erőművet zárnák be, az áram árának valószínűsíthető növekedése és a társadalmi kockázatok miatt nem javasolnák. A GKI által optimálisnak tartott harmadik verzió szerint 2010. január 1-jétől a szénkitermelést le kell állítani, az erőművet pedig 2020-ig az eddigi négy blokk helyett kettővel kell tovább üzemeltetni. Ezek ellátása a felhalmozott szénkészletekből, illetve biomasszával lehetséges. A terv 3-8 milliárd forintból valósítható meg, és egy 5 milliárdos foglalkoztatási alap létrehozását is magában foglalja. Erre szükség is lehet, hiszen a csökkentett kapacitás miatt mintegy ezer dolgozó kerülne utcára, és további négyszázat nyugdíjba küldenének.

 

(Világgazdaság, 2009. július 21., kedd, 8. oldal)

 

Havonta több mint egymilliárd forintba kerül az adófizetőknek

 

Havonta több mint egymilliárd forintba kerül az adófizetőknek a Vértesi Erőmű, amelyre az energiafelhasználási adatok alapján nem is feltétlenül lenne szükség, nem nélkülözhetetlen. Szinte egyetlen gazdasági érv sem szól amellett, hogy tovább működjön a cég, viszont ha bezárnák, 1500 dolgozó kerülne utcára. A júniusi kormányhatározat lényegében elnapolta a döntést, egy biztos, hogy az idén nem akarják leállítani az erőművet. Mindjárt vendégünk lesz a kormányszóvivő is, de előbb a társaság eddigi működéséről Dúl Szabolcs és Nárai Balázs szól.

 

A technológiája 50 éves, elavult; a hatásfoka alig haladja meg a húsz százalékot - ezt nem egy versenytárs vagy egy szkeptikus elemző, még csak nem is egy ellenzéki képviselő mondta idén június végén az erőműről, hanem maga az energiaügyi miniszter. Habár az erőművet, amelyre csak ebben az évben 20 milliárd forintot költ az állam, az adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszer nélkülözni tudná, egy hónapja mégis született egy kormányhatározat a cég további működtetéséről. A kormány úgy határozott, a végső döntést a 2020-ig engedélyekkel rendelkező erőmű sorsáról jövő tavasszal hozza meg.

Az erőműben dolgozó több ezer ember mégsem dőlhet hátra: a válság, a veszteségek és az árampiaci nehézségek miatt a cég januári 2100 fős dolgozói létszáma mostanra a háromnegyedére, 1550-re csökkent. Az erőmű korábban 240 bányásznak nem hosszabbította meg a szerződését, néhány hete pedig 300 munkavállaló leépítéséről állapodott meg a szakszervezetekkel. A nagy dolgozói létszámból következik, hogy az erőmű bezárása nem csak gazdasági, hanem szociálpolitikai kérdés is. A szocialista Keleti György és a fideszes Bencsik János is a munkahelyek megőrzése érdekében harcol az erőmű megmaradásáért. Így aztán kormányzati szinten valószínűleg még nehezebb döntést hozni a vállalat sorsáról.

A havonta több mint egymilliárd forint közpénzt felhasználó erőmű - amely jelenleg a magyar villamosenergia-felhasználás csupán 3 és fél százalékát állítja elő - régóta kolonc a kormányzat nyakán. A céget már az Orbán-kormány is el akarta adni; 2003-ban már vevő, sőt hárommilliárd forintos vételár is volt, majd meghiúsult az üzlet; tavaly pedig Kapolyi László cége állt el az utolsó pillanatban az erőmű megvásárlásától. A céget évek óta nem sikerül privatizálni, a kormány a júniusi határozat szerint azonban újra nekirugaszkodik.

A veszteséges működés miatt május végén a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Művek megvizsgálta az erőmű azonnali, vagy novemberi bezárásának lehetőségét. Kiderült, hogy a vállalat az áramot kétszer akkora költséggel tudja előállítani, mint amennyiért eladja. Az erőmű helyzetén és mérlegén ráadásul az is ront, hogy közel tízmilliárd forintos vesztesége származik a Kapolyi László cége által felmondott szerződésekből. A szocialista politikus vállalkozása, a System Consulting Zrt. tavaly 250 megawatt elektromos áram szállítására kötött megállapodást a Vértesi Erőművel, de decemberben gazdasági ellehetetlenülésre hivatkozva elállt a szerződéstől. Feltehetően ez az eseménysor vezetett oda, hogy januárban menesztették az erőmű teljes igazgatóságát.

Szabó Pál vezérigazgató szerint gazdasági értelemben csődben van a társaság, viszont a kormány - foglalkoztatáspolitikai indokkal - életben akarja tartani még egy ideig. A folytatásról azt mondta a vezérigazgató, hogy ha leállítanak két blokkot, és a másik kettőt átállítják biomassza tüzelésre, akkor ugyan szabadul fel szén-dioxid kvóta, viszont négy év múlva elfogy az erőmű zöld kvótája.

 

- Folytatjuk a témát. Vonalban van Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Mi az ön véleménye arról, hogy kormány határozata szerint legalábbis egyelőre, működtetni kell a Vértesi Erőművet?

- Ez beleillik abba a sorba, ami az elmúlt 15 évben a Vértesi Erőművel kapcsolatban történt. Mindig halogatták az érdemleges döntést, pedig világossá vált, amikor a privatizációs hullám volt a '90-es évek közepén, egyedül ez az erőmű nem kelt el, hiszen a befektetők világosan látták, hogy ez az erőmű ebben az összetételben nem versenyképes még akkor sem, ha hosszú távú szerződések viszonylag kedvező hosszú távú kilátásokat rögzítenek. Tehát azt hiszem, hogy azóta történtek sem igazán támasztják alá ennek az erőműnek a további létesítését vagy működtetését, sőt az a baj, hogy közben azért ugye az EU normáknak való megfelelés miatt mintegy 10-12 milliárdos beruházás történt, elsősorban a füst és kéntelenítő berendezéseknek a felszerelésével. Most mindenki egy kicsit fut a pénze után, de úgy gondolom, közgazdasági és pénzügyi szempontból mégis az volna a szerencsésebb, ha minél hamarább, ahogy a dolgok engedik, a bányabezárás környezet rekultiváció, a bányászat, az erőmű telephelyek, ez 1-1,5-2 éven belül be kéne fejezni ezt a fajta tevékenységet.

- Be kellene zárni.

- Magyarul be kellene zárni, hiszen igazából nincs komoly ok. Egy nehezítő körülmény van, hogy az erőmű látja el Oroszlány és környékének a távhőszolgáltatását. Én azt gondolom, hogy átmenetileg kisebb üzemmenet mellett lehetne ezt biztosítani, és két év alatt azt hiszem, hogy meg lehetne teremteni egy olyan korszerű fűtőerőműnek a létesítését, ami az Oroszlány és környékének hőellátását biztosítaná. De a foglalkoztatási szempont mindent felülír és ugye most érthető is, mert egyébként is 10% közelében van a magyarországi munkanélküliség, további azon a környéken, abban a térségben különös problémát jelentene a meghatározó jelentőségű telephelyről és tevékenységről van szó. Tehát én azt gondolom, hogy mindig lesznek olyanfajta, a gazdasági, pénzügyi dolgokat felülíró körülmények, amire hivatkozva elsősorban a politika és a képviselők például, amelyek azt magyarázzák, hogy ellátásbiztonság, különböző okok miatt erre szükség van. Én azt gondolom, hogy ez hamis.

- Egyáltalán miből adódik a több milliárdos veszteség a Vértesi Erőmű esetében?

- A döntően abból ered, hogy említésre került a 20%-os hatásfok. Ma az erőműveinknek az átlagos hatásfoka 38%-39% körül van.

- Ön is mondta, hogy mindenféle korszerűsítés volt már az erőműben.

- Az európai hatásfokúak pedig 50% fölött vannak. Tehát azt hiszem, hogy ebben a megvilágításban önmagában adódik, hogy ez nem lehet versenyképes ez a bizonyos villamos energia, amit a Vértesi Erőműben előállítanak. A bányászat, ez a mélyművelési bányászat meglehetősen drága mulatság és azt gondolom, hogy ez az egyik oka, hogy az egész vertikum is veszteségessé válik és azáltal nem lesz a dolog megoldva, hogy összevonták a bányászatot és az erőművet. Ezzel tulajdonképpen nem igazán tettek gazdasági lépést. Igazából azt lehet mondani, hogy nincs olyan közgazdasági megoldás, ami ezt az erőművet versenyképessé tehetné és még egy dolgot mondanék, hogy 2010-ben az EU-nak az a fajta hozzájárulása, hogy a szénfillérrel mintegy 7 milliárdos támogatást lehet az erőműnek adni, a fogyasztói áraknak egy bizonyos összegű megemelésével, ez már nem minősül 2010 után elfogadható támogatásnak. Ez is külön probléma ez esetben.

 

- Hallgassuk meg a másik oldal véleményét is, nevezetesen a kormányoldal véleményét. Itt van velünk Szollár Domokos kormányszóvivő is. Kizárólag szociális kérdés ma a Vértesi Erőmű léte?

- Nem, kicsit úgy érzem, hogy már nagyon temetjük a Vértesi Erőművet, pedig nem kéne. Ugye elég sok minden dolog játszik közre, ez egy bonyolult képlet. Ott van egyrészt a szociálpolitikai kérdés, amit említett Hegedűs Miklós és ön is említette, hogy 1500 ember dolgozik jelenleg a Vértesi Erőműben, ha elvágnánk, lehúznánk a rolót azonnal, akkor 1500 ember, sőt 1500 család kerülne rendkívül nehéz helyzetbe, de ez csak az egyik része, az egyik legfontosabb része, hogy miért nem szabad most azonnal bezárni az erőművet. A másik nagyon fontos része, hogy azért egy bezárás, egy felszámolás, egy rekultiváció, amit Hegedűs úr is említett, az nagyon sok pénzzel jár, csak idén több mint 35 milliárd forintba kerülne az erőműnek a bezárása, felszámolása és akkor még erre jön rá a különböző foglalkoztatási plusz költség. Ez a második nagyon fontos rész, amiért érdemes elgondolkodni a hogyan továbbon. A harmadik nagyon fontos része, hogy a Vértesi Erőmű valóban nagyon sokat hozzátesz a térség energiapolitikájához, az energia biztonságához és azért a kormány meggyőződése szerint át lehet alakítani a Vértesi Erőművet úgy, hogy lehet, hogy nem a jelenlegi formában, a jelenlegi mértékben, de mégis csak működjön valamilyen fajta erőmű abban a térségben.

- De hogyan lehet átalakítani, hogyan lehet minimalizálni a veszteséget?

- Erre adott mandátumot a kormány a határozatban az MVM-nek, a Magyar Villamos Műveknek, illetve közvetetten a Vértesi Erőműnek, hogy dolgozzon ki egy koncepciót, ami a következő 2-3-4 évben át tudja állítani a Vértesi Erőművet, nézzük meg, hogy milyen úton lehet vagy sikeresebbé vagy kisebbé vagy esetleg biomasszára alapuló új energiaerőművé átalakítani ezt az egész ipari létesítményt.

- De ez egyébként nem a probléma elodázása, tehát azt mondja, hogy 3-4 évig biztosan működik még a Vértesi Erőmű?

- Nem így kell felfogni. Ha két-három év alatt ki lehet dolgozni a hosszú életnek a taktikáját, azzal nyerünk 3-4 évet és addig az 1500 embert, aki jelenleg ott dolgozik, sikerül átképezni, sikerül nekik különböző oktatással és más képzési programokkal egy új életpályát felrajzolni. Ha most azonnal bezárnánk, akkor nekik nem lehetne ezt megcsinálni. De két-három év alatt sikerül ezeket szépen egy másik pályára ezeket az embereket átállítani és a 2-3 év alatt talán sikerül egy olyan üzleti koncepciót létrehozni, amely nyereséges tud lenni, plusz hozzá lehet tenni, hogy a privatizációs különböző eszközértékesítés során azért itt üzletileg is át lehet alakítani az egész erőmű koncepciót. Ez egy esély, amit mindenképpen meg kell adni mind a Vértesi Erőműnek, mind pedig az ott dolgozó 1500 embernek.

- Addig ki viseli a veszteségeket?

- A Magyar Villamos Művek fizeti a havi 1 milliárd forintos plusz költséget, úgyhogy ők fizetik, közvetve mi fizetjük valamennyien, de főleg egy gazdasági válság idején ugye minden magyar felelős minden magyarért, én azt gondolom, hogy ez a közös felelősségvállalás 1500 ember esetében megéri.

- Köszönöm szépen.

 

(Kossuth Rádió: 180 perc, 2009. július 20., hétfő)

 

Június végén döntött úgy a kormány

 

Június végén döntött úgy a kormány, hogy működnie kell a Vértesi Erőműnek és így a Magyar Villamos Művek több milliárd forinttal is emelheti az erőmű tőkéjét. Nem telt el egy hét és megjelentek az ellenérvek. Ezek szerint a villamosenergia-ipar tudja nélkülözni az Vértesi Erőművet, egyébként pedig havonta 2 milliárd adóforintba kerül az ott dolgozó 2000 ember foglalkoztatása. A hazai áramfelhasználás 3,5%-át állítja elő az erőmű. Ezt tudná pótolni a többi. A vezérigazgató arról számolt be a Parlament Gazdasági Bizottsági ülésén június legvégén, hogy gazdasági értelembe csődben van a társaság, a kormány viszont foglalkoztatáspolitikai okokból még egy ideig működtetni szeretné. A Magyar Villamos Műveknek október végére le kell tennie egy hatékonyságnövelési programot. Szentgáli Edit összeállításában arról a javaslatról hallanak részleteket, amiket a gazdaságkutató készített a Vértesi Erőműről.

 

Alacsony hatásfok, veszteség, dupla áron előállított energia – mondja a közgazdász. 1500 dolgozó kenyérkereseti lehetősége – mondja a társadalomkutató. Érvek és ellenérvek abban a vitában, hogy mi legyen a Vértesi Erőmű sorsa, bezárják, mert drágán működik, vagy ne zárják be, mert az még többe kerül. Az energetikával foglalkozó kutató szerint nincs az a pénz, amivel versenyképessé tehető az erőmű.

Nincs olyan közgazdasági megoldás, ami ezt az erőművet versenyképessé tehetné és még egy dolgot mondanék, hogy 2010-ben az EU-nak az a fajta hozzájárulása, hogy a szénfillérrel mintegy 7 milliárdos támogatást lehet az erőműnek adni, a fogyasztói árak megemelésével, ez már nem minősül 2010 után elfogadható támogatásnak. Ez is külön probléma.

- A versenyképesség és a munkahelyek megőrzése a gyakorlatban általában nem jár kéz a kézben és jelenleg a válságban a foglalkoztatás inkább felülír más szempontokat is. Valószínűleg ez befolyásolta a kormány is, amikor június 23-án kelt határozatában úgy foglalt állást, hogy tulajdonosi eszközökkel a veszteségek minimalizálásával és bányászati szerkezetátalakítási támogatással biztosítani kell a Vértesi Erőmű további működését – mondja a kormányszóvivő, Szollár Domokos is.

- Erre adott mandátumot a kormány a határozatban az MVM-nek, a Magyar Villamos Műveknek, illetve közvetetten a Vértesi Erőműnek, hogy dolgozzon ki egy koncepciót, ami a következő 2-3-4 évben át tudja állítani a Vértesi Erőművet, nézzük meg, hogy milyen úton lehet vagy sikeresebbé vagy kisebbé vagy esetleg biomasszára alapuló új energiaerőművé átalakítani ezt az egész ipari létesítményt.  Ez egy esély, amit mindenképpen meg kell adni mind a Vértesi Erőműnek, mind pedig az ott dolgozó 1500 embernek.

De mit is jelentene ez az esély? Az egyik ötlet és javaslat a Gazdaságkutató Zrt.-é, amely ma délelőtt ismertette ezzel kapcsolatos elemzését. Úgy látják, a legésszerűbb megoldás, ha a bányát jövőre bezárják, majd ezt követően az erőmű biomasszával működne tovább 2020-ig. Ez a megoldás a GKI szerint az államkassza szempontjából minimális kiadás ellenében 11 évre biztosítja tovább a megmaradó 400 dolgozó munkahelyét és a város, Oroszlány távhőellátását. A GKI elemzése feltételezi az állam segítségét az állás nélkül maradt bányászoknak és családjaiknak, ezért a foglalkoztatási alapban erre a célra 5 milliárd forint elkülönítését javasolják.

 

(Kossuth Rádió: Déli Krónika, 2009. július 20., hétfő)

 

Monitor extra

 

A Vértesi Erőművet akár nyereségessé is lehetne tenni, ha hatékonyabbá válna a létesítmény működése, ezt mondta a GKI Gazdaságkutató Intézet elnöke. Vértes András szerint 2020-ig, vagyis a működési engedély lejártáig be kéne szüntetni a bányászati tevékenységet és a jelenlegi négy helyett kettő blokkal folytatni a munkát. Az elnök számításai alapján ez a következő 10 évben a költségvetésnek legalább 100 milliárd forintos megtakarítást jelentene viszont nagyjából ezer dolgozónak új állás után kellene néznie.

 

- Ha a nemzetgazdaságnak nincs szüksége a Vértesi Erőmű által megtermelt áramra, akkor kizárólag a társadalmi feszültség elkerülése mondatja önökkel, hogy valamilyen formában, de tovább kell működtetni az erőművet?

- Mi úgy ítéljük meg, hogy ez egy nagyon drágán működő erőmű és jelen pillanatban még nincs is igazán kereslet az erőmű által termel áramra. Sem rövid távú, sem hosszú távú okokból nem tartható fent. Hosszú távú okokból azért nem, mert ha a jelenlegi számokat előrevetítjük, akkor 100 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek az, hogy támogatja ennek az erőműnek a hosszú távú működését, tehát nem is a jelenlegi alacsony áramárakkal számolva, hanem ennél egy picit magasabb árnál.

- Nézzük meg az alternatívákat. Ugye egyértelműen elvetendőnek tartják azt, hogy 2020-ig, amíg az erőműnek működési engedélye van, addig dolgozzon. Erre mondja, hogy 100 milliárd forintos kiadás lenne a költségvetésnek, ugye?

- Igen, itt arról van szó, ha előrenézünk 2020-ig és azt mondjuk, hogy működjön a bánya és működjön az erőmű is, annak az a következménye, hogy a jelenlegi szénfillér támogatást, ami évente olyan 8 milliárd forintos nagyságrend, ezt meg kell valahogy újítani, aminek egyébként jogi alapja nincs. Az Európai Unió egyáltalán nem biztos, hogy engedélyezné, ezt minden fogyasztó fizeti. Ez közvetlenül persze nem költségvetési pénz, de valójában a dolog lényegét tekintve ez olyan, mintha egy adót kivetne az állam, beszedné és ezt odaadná a Vértesi Erőműnek.

- Megfelelő megoldásnak azt tartanák, ha jövőre a bányászati tevékenység leáll, de a távhőellátás a jelenlegi négy helyett két blokkon 2020-ig működik. Ez mit jelentene, mekkora kiadást okozna és a foglalkoztatás szempontjából milyen helyzet állhatna elő?

- Megnövelhető lenne a biomasszából előállított energiamennyiség, ami jelenleg csak 18%, de az akkor 36%-ra nőne, ez olcsóbbá tenné a működést és miután van kitermelt szénmennyiség is, ennek következtében lényegében nyereségesen, vagy legalábbis veszteség nélkül üzemeltethető lenne, mintegy 400 fővel az így megmaradó cég. A jelen 2000 főről nagyjából 400 főre menne le a létszám, ami olyan 600 fő nyugdíjazását és nagyjából 1000 fő elbocsátását jelenti.

- Ez az alternatíva mennyibe kerülne?

- Mi számoltunk azzal, hogy egyfelől, akiket elbocsátanak, azoknak mindenfajta végkielégítés a Munka Törvénykönyve szerinti juttatást ad maga a cég, ezt a cég elbírja nagyjából nullszaldósan még, tehát nem lesz tőle veszteséges és a másik oldalon számoltunk mindenféle ilyen állami segélyekkel annak érdekében, hogy ők el tudjanak helyezkedni, azzal számoltunk, hogy a bányászok 2-3 éven belül, a nem bányász dolgozók pedig egy-két éven belül elhelyezkednek, de addig kapnak állami, speciális segélyeket és pénzeket és ez együttvéve nagyjából 3 milliárd forintot igényelne. Pluszban számoltunk azzal, hogy létrejön egy 5 milliárdos foglalkoztatási alap, speciális Vért alap, aminek az a célja, hogy az átképzési, az új munkahely megtalálását segítse szintén ezekre a dolgozókra. Az sokszorosa az átlagosan jelen pillanatban adott ilyen célú összegnek, nagyjából egymillió forintot adnak egy ilyen dolgozói programra, itt pedig 5 millió forint jutna az ezer dolgozóra fejenként. Tehát ez hatalmas összeg valójában. Ez a kettő együtt ez 8 milliárd forintnyi állami pénzbe kerülne. Nagyjából annyiba, mint jelenleg egy évnyi szénfillér.

- Arról mi a véleménye, hogy ha még oly veszteségesen is, de saját fejtésű szénből működik az erőmű. Ez stratégiailag lehet egy jelentős dolog, egy felértékelődő dolog, nem?

- Nyilván ellátásbiztonsági szempontok azok létezhetnek. Jelzem, hogy jelenleg valójában nincs igény, jóval nagyobb kapacitása van az erőműveknek Magyarországon jelen pillanatban, mint amennyi a kereslet, mert a válság miatt leesett a kereslet és ez még nyilván így lesz egy-két évig. Tehát az elkövetkező 10 évre előre nézve, mert itt a maximum az 2020, 2020 után már se bánya, se erőmű nem üzemeltethető, mert nincs engedély rá és nincs szén rá, tehát így is úgy is akkor be kell zárni, ez ellátásbiztonsági szempontból azt kell, hogy mondjam, zéró jelentőségű.

- Említette, hogy az elemzésnek pl. az áramár a kockázata, nevezetesen, ha magasabb áramárrobbanás következik be, akkor ugye jelentősen csökken az erőmű által termelt veszteség, de mi a helyzet a foglalkoztatási ügyekkel, arra gondolok, hogy önök hosszú távval számoltak kétségtelen, évekkel, hogy a jelenleg az erőműben dolgozók, de majdan elbocsátásra kerülők új állást találjanak, de vajon mik ennek az esélyei?

- Természetesen most válság van és ennek következtében nehéz az elhelyezkedés, ez igaz, de ez a régió nem különösebben válságrégió. A munkanélküliségi ráta ebben a régióban az országos átlagnál alacsonyabb. Jellemzően a Közép-Dunántúl az nem egy ebből a szempontból rossz terület. Nyilván a bányászoknak lennének nehézségeik, a nem bányász dolgozók elhelyezkedéséért én azt gondolom, hogy nem kell aggódnunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy persze megfelelő segítséggel meg mindenfélével, de azért az egy idő után működik. A bányászoknak nyilván egy életmódot váltani kell, az egy nehéz dolog, ezért erre számoltunk nagyon sok pénzzel, képzési támogatással és egyébbel. Azt reálisan feltételezni, hogy 2-3 év alatt sem tudnak ezek az emberek, ezek képzett emberek, ne felejtsük el és hozzászoktak a komoly, kemény munkához, tehát hogy nem tudnának elhelyezkedni, én szerintem ez nem reális. Egy fiatalembernek egy 30 éves embernek, ha ott dolgozik ebben az erőműben az egy perspektíva, hogy ő még 10 évig dolgozni fog, de 10 év múlva biztos, hogy összedől az a cucc, amiben van, szerintem ez katasztrófa, szerintem mindenkinek, fiataloknak, középkorúaknak jobb az, hogy most hatalmas segítségre, támogatásra találnak, normális munkahelyeket, ahol hosszú távon épp eszű munkájuk van, minthogy egy olyan helyen dolgoznak, ahol mindenki tudja, hogy ez őrül gazdaságtalan, mindannyiunk zsebéből hatalmas pénzt igényel, olyan összegű támogatás megy be jelen pillanatban ebbe a tevékenységbe, mintha minden hónapban 500 ezer Ft nettó pénzt egy-egy alkalmazottnak a zsebébe betennénk. Nyilván ez nem kerül be az alkalmazottak zsebébe, nehogy valaki félreértse, ezt a cég veszteségének a fedezésére fordítják, de akkora összegről van szó, mintha 500 ezer forint nettó munkanélküli segélyt kapnának, ilyen tevékenységet nem szabad fenntartani.

 

(Gazdasági Rádió, 2009. július 20., hétfő)

 

Nem javasolja a tulajdonos Magyar Villamos Műveknek

 

Nem javasolja a tulajdonos Magyar Villamos Műveknek a márkushegyi fekete szénbánya üzemeltetését 2020-ig a GKI Gazdaságkutató Zrt. A Vértes András vezette elemzőműhely már jövőre bezárná a bányát, a hozzátartozó Vértesi Erőművet viszont csökkentett kapacitással végig működtetné. A GKI számításai szerint ezzel a megoldással a költségvetés a jelenlegihez képest minimális kiadásokkal őrizhetné meg 400 munkahelyét Oroszlány környékén. A Vértesi Erőművet a magyar fogyasztók tartják életben az áramtarifába beépített szénfillérekkel. Az elavult erőmű a jelenlegi szabadpiaci árak megduplázódása mellett termelne nyereségesen.

Vértes András: Valójában a szénfillér dupláját fizetjük ki gyakorlatilag jelen pillanatban erre az erőműre makrogazdasági szemléletben, ami azt jelenti, hogy havonta minden dolgozónak több mint 500 ezer Ft támogatást fizetünk ki keresztbe, nem úgy, hogy ők kapják kézhez, hanem a cég támogatásán keresztül. Havi 500 ezer forint nettó. Ilyen nincs, tehát semmilyen foglalkoztatási indokkal nem szabad csinálni véleményem szerint hosszú távon.

 

(Hír TV: Híradó, 2009. július 20., hétfő)

 

A Vértesi Erőművet ellátó bánya bezárását

 

A Vértesi Erőművet ellátó bánya bezárását és az üzem kapacitásának csökkentését javasolja a GKI Gazdaságkutató Zrt. A társaságot a tulajdonos Magyar Villamos Művek bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg az erőmű gazdaságos működtetésének lehetőségeit.

 

Vértes András, a GKI elnöke elmondta, az lenne a legoptimálisabb megoldás, ha az idén mintegy 20 milliárd forint veszteséggel működő erőműtársaság bánya nélkül a 2-3 évre elegendő felhalmozott szénkészlettel, valamint biomasszával a jelenlegi négy helyett, kettő blokkal üzemelne a következő évtized végéig. A szakember elmondta, a Vértesi Erőmű Zrt.-hez tartozó bánya és a létesítmény élettartama 2020-ig szól, de ha addig teljes kapacitással működik, az mintegy 134 milliárd forint terhet jelentene a költségvetésnek. A GKI javaslata alapján a jelenlegi 2100-ból 400 dolgozó maradna 2020-ra, mintegy ezer embert kellene elbocsátani, további 600 pedig nyugdíjba vonulna.

 

(Inforádió, 2009. július 20., hétfő)

 

Szembe mehet a kormánnyal a Magyar Villamos Művek

 

Szembe mehet a kormánnyal a Magyar Villamos Művek. A tulajdonos MVM Zrt. megfontolandónak tartja a Vértesi Erőmű bezárását, amelyet három éve a magyar fogyasztók tartanak életben. A termelés jelentős visszafogása szerepel az MVM által megrendelt szakértői tanulmányban is. A kormány viszont munkaerő-piaci és politikai megfontolásból tovább üzemeltetné az erőművet.

 

Vértes András: Ez a tevékenység ez azonnal bezárandó.

A Vértesi Erőmű két telephelyből áll, a márkushegyi fekete szénbányából és az oroszlányi hőerőműből. Működési engedélye 2020-ig szól, de a GKI Gazdaságkutató Zrt. már 2010-ben bezárná a bányát. Az oroszlányi erőmű kapacitását a szakértők felére csökkentenék, hogy a felhalmozott szénkészlet és a kiegészítő fűtőanyagként használt biomassza kitartson 2020-ig. Az állami tulajdonú erőmű idei veszteségét 20 milliárd forintra becsülik. A GKI számításai szerint akkor lenne nullszaldós, ha a szabadpiaci áram a másfélszeresére drágulna, a 2000 dolgozóból pedig 1600-at elbocsátanának vagy nyugdíjaznának. A Vértesi Erőművet 2006 óta a fogyasztók tartják életben, az áramtarifába épített szénipari szerkezetátalakítási támogatással, amelyet a köznyelvben szénfillérként emlegetnek.

- Valójában a szénfillér dupláját fizetjük ki gyakorlatilag jelen pillanatban erre az erőműre makrogazdasági szemléletben, ami azt jelenti, hogy havonta minden dolgozónak több mint 500 ezer Ft támogatást fizetünk ki keresztbe, nem úgy, hogy ők kapják kézhez, hanem a cég támogatásán keresztül. Havi 500 ezer forint nettó. Ilyen nincs, tehát semmilyen foglalkoztatási indokkal nem szabad csinálni véleményem szerint hosszú távon.

Az erőmű elnök-vezérigazgatója személyi titkárán keresztül annyit közölt, nem kommentálja a GKI javaslatát.

- Jövő hétfőn lesz közgyűlésünk, ő addig nem szeretne nyilatkozni.

A Vértesi Erőműnek 2008-ban milliárdos bevételkiesést okozott, hogy a volt ipari miniszter, Kapolyi László cége nem vette át a megrendelt áramot. Az ügyben büntetőfeljelentés is született, miután a belső vizsgálat úgy találta, felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. A Vért egyik kisebbségi tulajdonosa, az Oroszlányi önkormányzat alpolgármestere szerint a Kapolyi ügy nélkül nyereséggel is zárhatta volna a tavalyi évet az erőmű.

- Sokadig próbálkozó volt Kapolyi László cége és kötöttek néhány nagyon rossz szerződést. Ezt én nem akarom minősíteni, nem is tudom, mert nem ismerem a részleteket. Abban az esetben, ha viszont jól sült volna el, nagyon sok milliárdos nyereséget hozott volna ez a megoldás is.

A Vértesi Erőműben többségi tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése a múlt héten úgy foglalt állást, mielőbb rendezni kell az erőmű helyzetét. A döntés annak ellenére született meg, hogy egy júniusi kormányhatározat a nemzetgazdasági érdekekre tekintettel, a Vért további működését tartja szükségesnek.

Tringer Ágoston szóvivő, MVM Zrt.: A kormányhatározat, illetve a közgyűlési döntésünk fényében, ha mindezen intézkedések hatására egy legalább nullszaldó környéki gazdasági működés nem biztosítható a Vértesi Erőmű esetében, úgy jövő év tavaszáig meg kell fontolni az erőmű társaság működésének megszüntetését is.

A márkushegyi bányatársaság szakszervezeti vezetője jelezte, a veszteségeket ésszerű lépésekkel csökkenteni lehetne, de ha bezárnák a tárnákat, a sztrájktól sem riadnak vissza, miután a város nem tudna több száz munkanélkülit ellátni.

 

(Hír TV: Híradó, 2009. július 20., hétfő)

 

Mérlegen a Vértesi Erőmű

 

Az állami kézben lévő MVM Zrt.-nek október 31-re kell letennie a tulajdonos elé az MVM-hez tartozó Vértesi Erőmű Zrt. hatékonyságnövelési programját az erről szóló, június végi kormányhatározat alapján. A rendeletnek engedelmeskedve az MVM múlt heti, rendkívüli közgyűlése a cégvezetés feladatául adta a dokumentum elkészítését. Ennek...

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

 

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=281560&fr=rss

 

(vg.hu, 2009. július 20., hétfő)

 

Már rég be kellett volna zárni Kapolyi kedvenc erőművét

 

Hegedűs Miklós: Nem működtethető gazdaságosan, már öt éve be kellett volna zárni.

Az állami kézben lévő MVM Zrt.-nek október 31-re kell letennie a tulajdonos elé az MVM-hez tartozó Vértesi Erőmű Zrt. hatékonyságnövelési programját az erről szóló, június végi kormányhatározat alapján.

A rendeletnek engedelmeskedve az MVM múlt heti, rendkívüli közgyűlése a cégvezetés feladatául adta a dokumentum elkészítését. Ennek részeként teljes körűen át kell világítani az erőműtársaságot, felmérni a magántőke-bevonás és a magántőkével való közös fejlesztések lehetőségét, illetve azt, hogy milyen lehetőségek vannak tulajdonrészek eladására.

Ha nem sikerül legalább nullszaldós működéshez vezető megoldást felvázolni, akkor tavaszra ki kell dolgozni a bezáráshoz vezető lépéseket.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

 

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=281606&fr=rss

 

(vg.hu, 2009. július 20., hétfő)

 

Vértesi Erőmű: bezárni vagy működtetni?

 

A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. A Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. Az elbocsátottak munkaerőpiaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható.

A Vértesi Erőmű jelenleg az Oroszlányi Erőművet és a Márkushegyi Bányát működteti. Az erőmű a bánya feketeszén termelését, valamint a Vértesi Erdészeti Zrt. által termelt biomasszát használja fel, amiből áramot, valamint távhőt (Oroszlány részére) állít elő. A biomassza-égetéssel előállított áramot (a termelés 18%-át) az MVM 2012 végéig szóló szerződés keretében, rögzített áron veszi át, de a termelés nagyobb részét szabadpiacon értékesíti. A bánya szénkészlete - összhangban az erőmű hátralévő élettartamával - kb. 10 évre elegendő. Az erőmű jelenleg 4 blokkal üzemel, melyből kettő kőszenes, kettő biomassza és kőszén együttégetésével üzemel. A VÉRT nettó árbevétele 2008-ban 31,4 milliárd forint volt (ebből 6 milliárd forint feletti értékben továbbadott áram is szerepel), melyhez 8,5 milliárd forint szénfillér támogatás társult. Valós vesztesége 5-6 milliárd forint volt.

A VÉRT gazdálkodása 2009-ben a világgazdasági válság következtében mélyen a megtermelt áram önköltsége alá esett szabadpiaci áramár következtében növekvő, éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat. Ezt enyhíti a 7,5 milliárd forint szénfillér támogatás. A szénfillér támogatás egy VÉRT dolgozóra jutó összege tavaly csaknem 4 millió forint volt. Ez sokkal magasabb annál a támogatásnál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak vállalkozások (jellemzően 1 millió forint körüli összeg). A szénfillér támogatásnak egyébként 2011-től nincs jogi alapja.

A szabadpiacra való áramtermelés önmagában csak 102 euró/MWh árszinten hozna nyereséget, ami az első negyedévi átlagár 1,8-szerese. Pozitív eredmény elérésére 80 euró/MWh közelében akkor nyílna lehetőség, ha a garantált átvétel révén termelt nyereség finanszírozná a szabadpiaci értékesítés veszteségét; ez 45%-os áremelkedést jelentene. Ekkora áremelkedés rövidtávon nem valószínű.

A VÉRT 2020 végéig kötelezett Oroszlány távhőellátására, felmondás esetén 2-3 évig (a helyettesítő belépéséig) szól a kötelezettség. A javasolt kétblokkos erőmű ennek a kötelezettségnek képes eleget tenni. A VÉRT által termelt áramra jelenleg, s várhatóan a következő 2-3 évben nincs szüksége a nemzetgazdaságnak.

1. a bánya és erőmű az élettartam (2020) végéig a teljes kapacitással működik,

2. a bányát 2010-ben leállítják, de a távhőellátást az erőmű 2 blokkos (biomasszával, szükség szerint vásárolt szénnel) történő működtetésével 2020 végéig biztosítják,

3. a bánya 2010-es leállítása és az erőmű 2 blokkos működése 2013 végéig.

Mindhárom alternatívában az erőmű bezárását követően gázüzemű fűtőmű veszi át a távhő termelését.

A munkaügyi és egyéb társadalmi hatásokat is figyelembevevő számítások alapján a nemzetgazdaság szempontjából legésszerűbb megoldás valószínűleg a második, azaz a 2010-es bányabezárás és ezt követően 2020 végéig a 2 blokkos erőművi üzem. Ez 2009. évi áron az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak átmeneti támogatásait, valamint Oroszlány távhőellátásához szükséges hő termelését, a rekultivációs költségeket és az időszak (2020) végén a gázüzemű fűtőmű beruházást. E modellel azonos államháztartási terhet jelent az a változat, amelyben 2014-ben teljesen leáll az erőmű, azonban nem számszerűsíthető negatív társadalmi hatásai, illetve egy esetleges áramár-emelkedés miatt összességében kedvezőtlenebb ez az alternatíva. A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.

A bánya bezárása és a két blokkos üzemelésre való átállás esetén a VÉRT-ben a 2000 foglalkoztatottból összesen mintegy 1000 főt kellene elbocsátani, további közel 600 főt lehetne nyugdíjazni (ebből kb. 250 korkedvezményesen és korengedményesen), így a dolgozók száma 400 főre csökkenne. A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint, ezt a VÉRT még veszteséges működés nélkül elbírja. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke (nyugdíjhoz, álláskeresési járadékhoz, segélyekhez) 2014-ig kb. 2,8 milliárd forint.

Valószínűsíthető, hogy az elbocsátott nem bányász dolgozók döntő többsége 1-2 éven belül el tud majd helyezkedni, illetve hogy a bányászok megfelelő támogatási struktúrával átlagosan 1-3 éven belül találhatnak majd állást. A bányászatban dolgozók közel fele nem térségi munkaerő. A térség nem válságrégió.

Az állami szerepvállalást kiegészítheti az elbocsátottak sikeres álláskeresését segítő támogatások nyújtása egy célzott foglalkoztatási alapon keresztül. A bányászok képzettségük és munkatapasztalatuk jellege és egyedisége miatt eltérő szakterületen csak nagyon nehezen és lassan tudnak újra elhelyezkedni, ezért számukra hosszabb távú reintegrációs stratégia kidolgozása indokolt, melynek része lehet a munkahelyteremtő támogatás, a 2-3 éves képzés, havi juttatási rendszerrel. A családosok megsegítése érdekében az előbbieken felül az alap részeként akár közvetlen szociális támogatás is nyújtható. A VÉRT foglalkoztatási alapban elkülönítendő összeg javasolt felső értéke 5 milliárd forint (átlagosan 5 millió forint/elbocsátott dolgozó).

 

http://www.tozsdeforum.hu/i/c-vertesi_eromu__bezarni_vagy_mukodtetni_-menu-cimlap-submenu-onearticle-news_id-396332-red-rss.html

 

(Tőzsdefórum, 2009. július 20., hétfő)

 

A Vértesi Erőmű felét be kéne zárni

 

A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága, az erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmánya. A kutatók javaslata szerint 2010-ben be kellene zárni a jelentős szénkészleteket felhalmozó bányát, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működhetne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat.

A Vértesi Erőmű jelenleg az Oroszlányi Erőművet és a Márkushegyi Bányát működteti. Az erőmű a bánya feketeszén termelését, valamint a Vértesi Erdészeti Zrt. által termelt biomasszát használja fel, amiből áramot, valamint távhőt (Oroszlány részére) állít elő. A biomassza-égetéssel előállított áramot (a termelés 18%-át) az MVM 2012 végéig szóló szerződés keretében, rögzített áron veszi át, de a termelés nagyobb részét szabadpiacon értékesíti. A bánya szénkészlete - összhangban az erőmű hátralévő élettartamával - kb. 10 évre elegendő.

5-6 milliárdos veszteség évente

Az erőmű jelenleg 4 blokkal üzemel, melyből kettő kőszenes, kettő biomassza és kőszén együttégetésével üzemel. A VÉRT nettó árbevétele 2008-ban 31,4 milliárd forint volt (ebből 6 milliárd forint feletti értékben továbbadott áram is szerepel), melyhez 8,5 milliárd forint szénfillér támogatás társult. Valós vesztesége 5-6 milliárd forint volt.

A VÉRT gazdálkodása 2009-ben a világgazdasági válság következtében mélyen a megtermelt áram önköltsége alá esett szabadpiaci áramár következtében növekvő, éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat. Ezt enyhíti a 7,5 milliárd forint szénfillér támogatás. A szénfillér támogatás egy VÉRT dolgozóra jutó összege tavaly csaknem 4 millió forint volt. Ez sokkal magasabb annál a támogatásnál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak vállalkozások (jellemzően 1 millió forint körüli összeg). A szénfillér támogatásnak egyébként 2011-től nincs jogi alapja.

Túl drágán termelnek

A szabadpiacra való áramtermelés önmagában csak 102 euró/MWh árszinten hozna nyereséget, ami az első negyedévi átlagár 1,8-szerese. Pozitív eredmény elérésére 80 euró/MWh közelében akkor nyílna lehetőség, ha a garantált átvétel révén termelt nyereség finanszírozná a szabadpiaci értékesítés veszteségét; ez 45%-os áremelkedést jelentene. Ekkora áremelkedés rövidtávon nem valószínű.

A VÉRT 2020 végéig kötelezett Oroszlány távhőellátására, felmondás esetén 2-3 évig (a helyettesítő belépéséig) szól a kötelezettség. A javasolt kétblokkos erőmű ennek a kötelezettségnek képes eleget tenni. A VÉRT által termelt áramra jelenleg, s várhatóan a következő 2-3 évben nincs szüksége a nemzetgazdaságnak.

A lehetőségek

A GKI három döntési alternatívát vizsgált meg: 1. a bánya és erőmű az élettartam (2020) végéig a teljes kapacitással működik; 2. a bányát 2010-ben leállítják, de a távhőellátást az erőmű kétblokkos (biomasszával, szükség szerint vásárolt szénnel) történő működtetésével 2020 végéig biztosítják; 3. a bánya 2010-es leállítása és az erőmű 2 blokkos működése 2013 végéig. Mindhárom alternatívában az erőmű bezárását követően gázüzemű fűtőmű veszi át a távhő termelését.

A munkaügyi és egyéb társadalmi hatásokat is figyelembevevő számítások alapján a nemzetgazdaság szempontjából legésszerűbb megoldás valószínűleg a második, azaz a 2010-es bányabezárás és ezt követően 2020 végéig a kétblokkos erőművi üzem. Ez 2009. évi áron az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja a kb. 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak átmeneti támogatásait, valamint Oroszlány távhőellátásához szükséges hő termelését, a rekultivációs költségeket és az időszak (2020) végén a gázüzemű fűtőmű beruházást.

100 milliárdba kerülhet, ha minden marad a régiben

E modellel azonos államháztartási terhet jelent az a változat, amelyben 2014-ben teljesen leáll az erőmű, azonban nem számszerűsíthető negatív társadalmi hatásai, illetve egy esetleges áramár-emelkedés miatt összességében kedvezőtlenebb ez az alternatíva. A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.

A bánya bezárása és a két blokkos üzemelésre való átállás esetén a VÉRT-ben a 2000 foglalkoztatottból összesen mintegy 1000 főt kellene elbocsátani, további közel 600 főt lehetne nyugdíjazni (ebből kb. 250 korkedvezményesen és korengedményesen), így a dolgozók száma 400 főre csökkenne. A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint, ezt a VÉRT még veszteséges működés nélkül elbírja. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke (nyugdíjhoz, álláskeresési járadékhoz, segélyekhez) 2014-ig kb. 2,8 milliárd forint.

Valószínűsíthető, hogy az elbocsátott nem bányász dolgozók döntő többsége 1-2 éven belül el tud majd helyezkedni, illetve hogy a bányászok megfelelő támogatási struktúrával átlagosan 1-3 éven belül találhatnak majd állást. A bányászatban dolgozók közel fele nem térségi munkaerő. A térség nem válságrégió.

Az állami szerepvállalást kiegészítheti az elbocsátottak sikeres álláskeresését segítő támogatások nyújtása egy célzott foglalkoztatási alapon keresztül. A bányászok képzettségük és munkatapasztalatuk jellege és egyedisége miatt eltérő szakterületen csak nagyon nehezen és lassan tudnak újra elhelyezkedni, ezért számukra hosszabb távú reintegrációs stratégia kidolgozása indokolt, melynek része lehet a munkahelyteremtő támogatás, a 2-3 éves képzés, havi juttatási rendszerrel. A családosok megsegítése érdekében az előbbieken felül az alap részeként akár közvetlen szociális támogatás is nyújtható. A VÉRT foglalkoztatási alapban elkülönítendő összeg javasolt felső értéke 5 milliárd forint (átlagosan 5 millió forint/elbocsátott dolgozó).

 

http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/07/20/a_vertesi_eromu_felet_be_kene_zarni/

 

(Index, 2009. július 20., hétfő)

 

 

 

Mi legyen a Vértesi Erőművel?

 

A következő évtized végéig bánya nélkül, két blokkal üzemeljen az idén mintegy 20 milliárd forint veszteséggel működő Vértesi Erőmű – javasolja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb tanulmánya.

A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak. A Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak – állapítja meg a GKI tanulmánya.

A gazdaságkutató javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem –részben biomasszára alapozva – működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a körülbelül 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint lenne, amit a VÉRT még veszteséges működés nélkül elbírna. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke (nyugdíjhoz, álláskeresési járadékhoz, segélyekhez) 2014-ig körülbelül 2,8 milliárd forint lenne. A GKI szerint az elbocsátottak munkaerőpiaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható lenne, amelyre a GKI által javasolt elkülönítendő összeg felső értéke 5 milliárd forint (átlagosan 5 millió forint/elbocsátott dolgozó) lenne.

A Vértesi Erőmű jelenleg az Oroszlányi Erőművet és a Márkushegyi Bányát működteti. Az erőmű a bánya feketeszén termelését, valamint a Vértesi Erdészeti Zrt. által termelt biomasszát használja fel, amiből áramot, valamint távhőt állít elő Oroszlány részére. A biomassza-égetéssel előállított áramot – amely a termelés 18 százalékát teszi ki – az MVM 2012 végéig szóló szerződés keretében, rögzített áron veszi át, de a termelés nagyobb részét szabadpiacon értékesíti.

A bánya szénkészlete – összhangban az erőmű hátralévő élettartamával – körülbelül 10 évre elegendő a tanulmány szerint. Az erőmű jelenleg 4 blokkal üzemel: kettő kőszenes, kettő biomassza és kőszén együttégetésével üzemel.

A VÉRT nettó árbevétele 2008-ban 31,4 milliárd forint volt, amelyben 6 milliárd forint feletti értékben továbbadott áram is szerepel. Ehhez 8,5 milliárd forint szénfillér támogatás társult. Az erőmű valós vesztesége 5-6 milliárd forint volt – áll a GKI tanulmányában.

A VÉRT gazdálkodása 2009-ben a világgazdasági válság következtében mélyen a megtermelt áram önköltsége alá esett szabadpiaci áramár következtében növekvő, éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat. Ezt enyhíti 7,5 milliárd forint szénfillér támogatás – amelynek 2011-től nincs jogi alapja. A dotáció egy VÉRT dolgozóra jutó összege tavaly csaknem 4 millió forint volt, ami sokkal magasabb annál a támogatásnál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak vállalkozások (jellemzően 1 millió forint körüli összeg).

A tanulmány megállapítja, hogy a szabadpiacra való áramtermelés önmagában csak 102 euró/MWh árszinten hozna nyereséget, ami az első negyedévi átlagár 1,8-szerese. Pozitív eredmény elérésére 80 euró/MWh közelében akkor nyílna lehetőség, ha a garantált átvétel révén termelt nyereség finanszírozná a szabadpiaci értékesítés veszteségét, ami viszont 45 százalékos áremelkedést jelentene. Ekkora áremelkedés azonban rövid távon nem valószínű.

A VÉRT 2020 végéig kötelezett Oroszlány távhőellátására, felmondás esetén 2-3 évig (a helyettesítő belépéséig) szól a kötelezettség. A javasolt kétblokkos erőmű a GKI szerint ennek a kötelezettségnek képes eleget tenni. A VÉRT által termelt áramra viszont jelenleg, s várhatóan a következő 2-3 évben nincs szüksége a nemzetgazdaságnak.

 

http://hvg.hu/gazdasag/20090720_GKI_vertes_eromu_mukodese.aspx

 

(hvg.hu, 2009. július 20., hétfő)

 

GKI: drága és szükségtelen a Vértesi Erőmű

 

A GKI tanulmánya szerint a legésszerűbb megoldás a bánya leállítása és a távhőellátás 2020-ig való biztosítása, ami mintegy 1000 fős elbocsátást jelentene.

A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek – és a szénfillér-támogatás – miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága, a Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak – tájékoztatott a GKI.

A Gazdaságkutató javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem működne tovább, részben biomasszára alapozva. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja a GKI szerint a 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását és az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat.

A VÉRT gazdálkodása 2009-ben éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat, az önköltségi alatti szabadpiaci áramár következtében, ezt enyhíti a 7,5 milliárd forint szénfillér-támogatás.

A GKI három döntési alternatívát vizsgált meg: egyrészt a bánya és erőmű az élettartam végéig való teljes kapacitással működtetését; a bánya 2010-es leállítását, a távhőellátás 2 blokkos működtetésével 2020 végéig való biztosítását; illetve a bánya 2010-es leállítását és az erőmű 2 blokkos, 2013 végéig tartó működtetését.

Mindhárom alternatívában az erőmű bezárását követően gázüzemű fűtőmű veszi át a távhő termelését, az intézet szerint a nemzetgazdaság szempontjából legésszerűbb megoldás a második. Ebben az esetben 2000 foglalkoztatottból összesen mintegy 1000 főt kellene elbocsátani, további közel 600 főt lehetne nyugdíjazni.

A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint, amit veszteséges működés nélkül elbír az erőmű. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke 2014-ig mintegy 2,8 milliárd forint lehet a GKI számításai szerint.

A szénfillér támogatás egy VÉRT dolgozóra jutó összege tavaly csaknem 4 millió forint volt. Ez sokkal magasabb annál a támogatásnál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak vállalkozások (jellemzően 1 millió forint körüli összeg). A szénfillér támogatásnak egyébként 2011-től nincs jogi alapja – írja a GKI közleménye, hozzátéve: a bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak.

 

http://www.napi.hu/cikkek/?nID=413857&placein=RSS

 

(Napi.hu, 2009. július 20., hétfő)

 

Csökkentett kapacitással bánya nélkül racionálisan üzemeltethető lenne a Vértesi Erőmű

 

A vértesi erőművet csökkentett kapacitással kellene működtetni a következő évtized végéig - javasolja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb tanulmányában. (ProfitLine.hu)

 

Vértes András, a GKI elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az idén mintegy 20 milliárd forint veszteséggel működő erőműtársaság bánya nélkül, a jelenlegi négy helyett két blokkal üzemelhetne racionálisan. A Vértesi Erőmű Zrt.-hez (VÉRT) tartozó bánya és az erőmű élettartama 2020-ig szól, de ha addig teljes kapacitással működik, az mintegy 134 milliárd forint terhet jelentene a költségvetésnek. Vértes András hangsúlyozta, hogy jelenleg dolgozónként havonta 500 ezer forint támogatást kap az erőműtársaság.

A jelenlegi 2100-ból 400 dolgozó maradna 2020-ra. Mintegy ezer ember kellene elbocsátani, további 600 pedig nyugdíjba vonulna, közülük 250 kedvezményesen. Ezeknek a személyi kiadásoknak összköltsége 2010 és 2013 között 4,6 milliárd forint lenne, amit a VÉRT veszteség nélkül elbírna. A szükséges állami szerepvállalás mintegy 2,8 milliárd forintot igényelne 2014-ig. A "támogatás" megtakarításával egy ötmilliárd forintos elkülönített foglalkoztatási alap is "kijönne" - mondta Vértes András.

A bányászok a gazdaságkutatók szerint átlagosan 1-3, a nem bányász dolgozók pedig 1-2 éven belül találnának állást. A GKI a VÉRT-et birtokoló állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) megbízásából készítette el a tanulmányt, de ez nincs összefüggésben a kormány júniusi határozatával. A kormány döntése arról szól, hogy tulajdonosi eszközökkel, a veszteségek minimalizálásával és a bányászati szerkezetátalakítási program meghosszabbításával kell az erőműtársaságot tovább működtetni a foglalkoztatás megtartása érdekében.

A gazdaságkutató három változatot készített. Mindhárom szerint az időszak végére Oroszlány fűtésére egy fűtőművet kell építeni. A GKI által javasolt változat nem csak a fűtőmű-beruházás finanszírozását biztosítaná, hanem fedezné az erőmű élettartamának végén a rekultivációs költségeket is. A GKI javaslata szerint a bányát 2010-ben leállítanák, és a két-három évre elegendő felhalmozott szénkészlettel, valamint biomasszával üzemelne a meglévő négyből két erőműi blokk 2020-ig.

Vértes András emlékeztetett arra, hogy a válság miatt mélyen a VÉRT termelési költsége alá esett a szabadpiaci áramár, ami miatt 2009-ben várhatóan 20 milliárd forint lesz a veszteség. Ezt 7,5 milliárd forinttal mérsékli az úgynevezett szénfillér - kilowattóránként 20 fillér -, amit az áram végfelhasználói árában mindenki megfizet. (A szénfillér az Európai Bizottság engedélye alapján csak a VÉRT-hez tartozó márkushegyi bánya üzemeltetésére használható 2011-ig.)

A VÉRT árbevétele 2008-ban elérte a 31,4 milliárd forintot, a valós vesztesége - nem számítva a szénfillér és a társaság által elhatárolt veszteség hatását - 5-6 milliárd forint között volt. A társaság korábbi közlése szerint tavaly 3,3 milliárd forint a mérleg szerinti veszteséget könyvelt el.

 

http://www.profitline.hu/index.php/hircentrum/hir/139724/rss

 

(profitline.hu, 2009. július 20., hétfő)

 

Végét járja a vértesi erőmű

 

ELEMZÉS GKI: be kell zárni a kétezer embert foglalkoztató céget

 

Szakértők szerint sem éri meg fenntartani a Vértesi Erőmű működését. A tavaly hétmilliárdos veszteséget termelő létesítmény megszüntetésével azonban kétezer embertől vennék el a megélhetést.

 

VG-összeállítás Nyilvánosságra hozta a Vértesi Erőmű (VÉRT) működéséről készített elemzését a GKI Gazdaságkutató. Az erőmű már évek óta számottevő veszteségeket termel, a tavalyi évben már közel 7 milliárd forintos mínuszban zárt. Vértes András, a GKI elnöke elmondta: a GKI által legoptimálisabbnak tartott verzió szerint 2010. január 1-től a szénkitermelést le kell állítani, az erőművet pedig 2020-ig az eddigi négy blokk helyett kettővel kell tovább üzemeltetni. Ezek ellátása a felhalmozott szénkészletekből, illetve biomasszával lehetséges. A terv 3-8 milliárd forintból valósítható meg, és egy 5 milliárd forintos foglalkoztatási alap létrehozását is magában foglalja. Erre szükség is lehet, hiszen a csökkentett kapacitás miatt ezer dolgozó kerülne utcára, és további négyszázat nyugdíjba küldenének. Az állami kézben lévő MVM Zrt.-nek október 31-re kell letennie a tulajdonos elé az MVM-hez tartozó Vértesi Erőmű Zrt. hatékonyságnövelési programját. Ha nem sikerül legalább nullszaldós működéshez vezető megoldást felvázolni, akkor tavaszra ki kell dolgozni a márkushegyi bányaüzemből és a 240 megawattos oroszlányi erőműből álló társaság bezárásához vezető lépéseket. „Évek óta nyilvánvaló, hogy a vértesi vertikum nem működtethető gazdaságosan, már öt éve be kellett volna zárni. A bányászattal együtt több mint kétezer munkahelyet megszüntető lépést azonban egyik kormány sem vállalta az amúgy is álláshiányos térségben. Ehelyett újabb milliárdokat felemésztő és egymást igazoló, részben környezetvédelmi beruházási lépések történnek az évek óta veszteséges társaságnál” - válaszolt lapunknak a GKI Energiakutató Kft. igazgatója. Hegedűs Miklós emlékeztetett, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. tavaly is közel 7 milliárd forint veszteséget termelt, ezenfelül minden évben megkapja azt a hétmilliárdot, amely az áramárban lévő szénfillérből gyűlik össze. (Az MVM-nek havi egymilliárd forintjába kerül az erőműtársaság üzemeltetése.) „Az erőmű életben tartását szolgáló milliárdokat végső soron az adófizetők adják össze, ugyanakkor gazdasági szempontból nem lenne számukra különösebb érvágás, ha a társaság bezárásával kiesne az ország áramigényének kicsit több mint 3 százalékát adó termelés. Még az oroszlányi távhőellátás sem indokolja a teljes vertikum fenntartását” - magyarázta Hegedűs Miklós. Elismerte, hogy egyszerre nem növelhető annyi dolgozóval a munkanélküliek száma, amennyi a vértesi létesítmény felszámolásával felszabadulna. (A júniusi 2100 fős létszámnak az év végére 600-zal kell zsugorodnia.) A Vértesi bajait az idén tetézte, hogy a múlt év végén kútba esett egy mintegy 20 milliárd forintos üzlete, sőt kára is keletkezett az eset miatt. Ilyen értékben rendelt ugyanis tőle - mint áramkereskedőtől és mint termelőtől - villamos energiát a System Consulting Zrt. A cég azonban megromlott anyagi helyzete miatt az utolsó pillanatban visszamondta a megbízást. Emiatt az erőműtársaság is kénytelen volt felbontani az áramkereskedőknek korábban adott megbízást. A System Consulting Zrt. vevő lett volna magára a társaságra is, de szintén megromlott anyagi helyzete miatt 2008 decemberében - a felek kölcsönös megegyezésével - megszakadtak a vásárlásról szóló tárgyalások.

 

Összeadjuk a szénfillért

 

AZ ÁRAM ÁRÁBAN LÉVŐ, kilowattóránként 23 fillérnyi úgynevezett szénfillér a bányászat fenntartását célozza. Az így keletkező összeg egészét a Vértesi Erőmű kapja a márkushegyi szénbánya azon költségeire, amelyek nem térülnek meg a szénből termelt áram árából. A szénfillér intézménye ütközik az uniós normákkal, de 2011-ig még adható, Németországban is van hasonló.

 

Kevesebb pénz a vezetőknek

 

AZ MVM RENDKÍVÜLI közgyűlésén az eddig bruttó 350 ezer forintról bruttó 180 ezerre csökkentették a csoporthoz tartozó vállalatok igazgatósági tagjainak a tiszteletdíját. A cégek felügyelőbizottsági tagjainak a bére is megfeleződött. A döntésekről a Napi Gazdaság számolt be, értesülését érdeklődésünkre az MVM szóvivője megerősítette.

 

(24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Új Dunántúli Napló, Heves Megyei Hírlap, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, 2009. július 21., kedd, 7. oldal)

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.